ELTE Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék

Salamon király istállói a bibliai Salamon királynak tulajdonított épületkomplexumok, amelyeket az 1Kir 9:19 szerint Salamon „Jeruzsálemben, a Libanonon és birodalma egész területén” építtetett (1Kir 9:19, 2Krón 9:25).

Mivel Salamon király személye és uralkodása tudományos viták tárgya, a neki tulajdonított épületek származása is hosszan tartó vita tárgya a régészek körében.^{^[1]} A történelem folyamán több épületet is tartottak már Salamon istállóinak. A legfigyelemreméltóbbak Megiddóban, illetve a Templom-hegyen találhatók.

A Megiddóban feltárt régészeti leletek ma Izrael egyik leglátogatottabb nemzeti parkja.^{^[2]} A város egykoron hatalmas lovászati központként funkcionál, nagyméretű palotákkal és istállókkal rendelkezett, melyeket P.L.O. Guy brit régész eredetileg Salamon istállóiként azonosított.^{^[3]}

Az első régészeti kutatómunkát Tell el-Mutessellimnél, az ókori Megiddó területén Gottlieb Schumacher folytatta 1903 és 1905 között. Ásatásai során olyan leleteket talált, amelyek a vaskorra tehetők.^{^[4]} Philip Langstaff Orde Guy brit régész, a Chicago Oriental Institue szervezésében 1928-ban ásatásokat végzett, mely során egy két toronnyal rendelkező, hatkamrás kaput talált. Ezt Salamon városa maradványainak vélte. Megállapítását a Biblia Királyok könyvében álló szövegre alapozta, melyből kiderül, hogy Salamon király Megiddóban monumentális építkezéseket folytatott, és nagyszámban voltak lovai és szekerei is (1Kir9:15-19).

A későbbi régészeti kutatások alapján Israel Finkelstein, a Tel-Avivi Egyetem professzora úgy vélte, hogy az épületek nem - az általa fiktívnek tartott – Salamon királytól származnak, hanem száz évvel később, a 9. században keletkeztek.^{^[5]}

Az épületkomplexum egy fallal körülvett városban található, melyet északi és déli részre lehet felosztani.^{^[6]} Az északi komplexum három épületet tartalmaz, összesen tizenhárom istállóval. A két nagyobb építmény egyenként öttel, a harmadik pedig kettő tágasabb istállóval rendelkezik. A közelében található egy kisebb istálló, amit valószínűleg szamarak tárolására használtak. A déli komplexum az északinál nagyobb, nagyjából a város negyedét foglalja el. Két hatalmas udvara van, ahol feltehetően a lovakat idomították. Az első udvar öt istállót foglal magába, közepén sártéglából készült itatóval. A másikban egy nagyobb karám található négy kapuval, amik a városközpontba vezetnek.

A jeruzsálemi Templom-hegy a kánaáni időktől fogva meghatározó szerepet tölt be Jeruzsálem vallási életében. Délkeleti részén, a föld alatt található a "Salamon istállói" néven ismert boltíves építmény, melyet ma imádkozások helyeként használnak.

A legelfogadottabb nézet szerint az "istállókat" Heródes király építtette i.sz. 70-ben a Templom kiegészítéseképpen. Elég férőhelyet akart biztosítani az évi három zarándokünnep alkalmára.^{^[7]}

Az épület létezéséről a legkorábbi feljegyzés egy bordeauxi zarándok által készült i.sz. 333-ban. Nevét a keresztes hadjáratok idején nyerte el, mikor az ideérkező templomosok a hegyet Salamon szentélye helyeként azonosították, az építményt pedig istállóként használták.

Az egész épület 3390 m². A földalatti csarnokban 88 oszlop áll boltívekkel összekapcsolva. Az így kapott sorokból összesen 12 darab van, a helyiséget folyosókra osztva. Felül ezekből további 13 található, amelyek a Templom délkeleti részét támasztják alá. Mindegyik sorban az ívek fölötti részen négyzetalakú lyukak láthatóak, amelyekbe fa cölöpöket helyeztek az építkezés során. A délkeleti sarokban egy kis szoba áll, amiben a “Jézus bölcsője” néven ismert kőből faragott fülke található. Továbbá tartalmaz még három mihrab-ot (imairányt jelző falifülkét), melyeket Máriával, Jánossal és Zakariással hoznak kapcsolatba.

A komplexum nyugati részén található a Hármas Kapu, mely a Templom-hegy déli meghosszabbítása. A közelében áll még egy kapu, a korai középkorra jellemző hegyes ívű záródással. A Templomosok ezen juthattak be, mivel a Hármas Kapu akkoriban zárva volt. A Templom-hegy keleti falának külső részén van egy járat, valószínűleg egy lépcsősor maradványa, amely földalatti kamrákhoz vezethet.^{^[8]}

Franklin, Norma, "Megiddo's Stables: Trading Egyptian Horses to the Assyrian Empire", in: The Torah (2019, Online Edition), (Letöltve: 2021. november 21.) https://www.thetorah.com/article/megiddos-stables-trading-egyptian-horses-to-the-assyrian-empire

Finkelstein, Israel – Silberman, Neil Asher, The Bible Unearthed (New York: Touchstone, 2001)

Finkelstein, Israel – Silberman, Neil Asher, David and Solomon: In Search of the Bible's Sacred Kings and the Roots of the Western Tradition (New York: Simon and Schuster, 2007)

Seligman, Jon, "Solomon's Stables, The Temple Mount, Jeruzsalem: The Events Concering the Destruction of Antiques 1999–2001", Atigot 56, pp. 33–53. (2007, Online Edition), (Letöltve: 2021. Október 3.) https://www.jstor.org/stable/23465757

Ussishkin, David, "King Solomon's Palace and Building 1723 in Megiddo", Israel Exploration Journal, 3 (1966), pp. 174–186. https://www.jstor.org/stable/27925058

Ussishkin, David,“Schumacher’s Shrine in Building 338 at Megiddo”, Israel Exploration Journal, 3-4 (1989), pp. 149–172. https://www.jstor.org/stable/27926150

^{^[1]} Finkelstein – Silberman, 2007.

^{^[2]} https://en.parks.org.il/reserve-park/tel-megiddo-armageddon-national-park/

^{^[3]} Franklin, 2019.

^{^[4]} Ussishkin, 1989, p. 149.

^{^[5]} Finkelstein – Silberman, 2001. pp. 142–143.

^{^[6]} Franklin, 2019.

^{^[7]} Seligman, 2007, p. 39.

^{^[8]} Seligman, 2007, pp. 34-38.

Salamon király istállói

Jogi megjegyzés