Az asszíriológia szakról — felvételizőknek és érdeklődőknek
(szerkesztés alatt)

1. Mivel foglalkozik az asszíriológia?

Az asszíriológia az ókori Közel-Kelet ékírással lejegyzett, sumer és akkád nyelvű szövegeinek filológiai, történeti vagy nyelvészeti vizsgálatával foglalkozó tudomány. Az ékírásos szövegek túlnyomó része napon szárított vagy égetett agyagtáblákra íródott, melyek évezredekig képesek megőrizni a rájuk lejegyzett szövegeket. Az asszíriológia tárgyát jelentő szövegek korpusza ezért napjainkban is dinamikusan növekszik; némi túlzással azt mondhatjuk, hogy óránként kerülnek elő ékírásos szövegek.   

2. Milyen tárgyakat tanul egy asszíriológia szakos hallgató?

Az asszíriológia szakon az órák alapvetően két csoportra oszthatók. Az órák egy része, mégpedig a nagyobbik része, nyelvi óra. Ezeken az órákon kezdetben a sumer vagy akkád nyelv nyelvtanán van hangsúly, később a szövegeken és azok történeti, irodalmi vagy kultúrtörténeti értelmezésén.

Az órák másik része a szövegolvasó órákon olvasott szövegek értelmezéséhez, kontextusához szükséges háttérismeretekről szól, bevezetve a hallgatókat az ókori Közel-Kelet történetébe, régészetébe, történeti földrajzába és kultúrtörténetébe. 

3. Hogyan tanulhatok asszíriológiát a Bölcsészkaron? 

Kétféleképpen tanulhat valaki asszíriológiát a Bölcsészkaron:

i) Felvételizhet az ELTE BTK Ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak asszíriológia szakirányára. Ha felveszik, akkor az asszíriológia lesz a főszakja.

ii) Minor szakirányként azonban akkor is mód van arra, hogy valaki asszíriológiát tanuljon, ha nem az asszíriológia szakirányon kerül be az egyetemre.

Mi az a minor szakirány? Az alapképzésben minden hallgatónak 180 kreditet kell teljesítenie (a részleteket lásd itt). A 180 kreditből 120 kreditet  a kötelező általános bölcsésztárgyak, a képzési ág és az alapszak közös képzésének tantárgyai és a “szakirányos” képzés tárgyai adnak. Az oklevél kiadásához szükséges további 10 kredit, melyet szabadon választhat a hallgató, és a még hiányzó 50 kredit elvégzésének egyik módja pedig egy ún. “diszciplináris minor” elvégzése. A minor szakirány olyan 50 kreditből álló képzési egység, mely a hallgató szakirányától eltérő képzést nyújt egy másik szakirány tanegységeiből válogatva.

Az asszíriológia szakirány diszciplináris minorja a főszakként felvehető asszíriológia szakiránytól abban különbözik, hogy kevesebb szövegolvasási órát kell teljesíteni, nem kell egy második sémi nyelvet tanulni, és a harmadik év végén nem kell alapszakos szakdolgozatot készíteni. A minor tehát kevesebb óraszámot, kevésbé részletes tanulmányokat jelent, mint a főszak, de ugyanúgy tovább lehet folytani vele az asszíriológiai tanulmányokat a mesterképzés (MA) szintjén. Az asszíriológia szakirány diszciplináris minorja például jól kiegészítheti egy ókor iránt érdeklődő hallgató történelem vagy régészet szakon végzett tanulmányait.

4. Milyen nyelveket fogok tanulni az asszíriológia szakon?

A két legfontosabb nyelv a sumer és az akkád. A sumer egy ún. szigetnyelv, mely egyetlen ma ismert nyelvvel sincs rokonságban; míg az akkád a sémi nyelvcsalád keleti ágának nyelve.

Elsőként, az első évben, a hallgatók akkádul tanulnak. Az akkád nyelvtan mellett egyidejűleg az ékírás alapjait és legfontosabb jeleit is megtanulják. Az alapszakos képzés második és harmadik évében további öt akkád szövegolvasási szemináriumon mélyíthetik el a hallgatók akkád nyelvtudásukat.

A sumer nyelv tanulása a második év őszi félévében kezdődik, a szakon használt angol nyelvű tankönyv letölthető innen. Az alapszakos képzés hátralevő öt félévében további öt sumer szövegolvasási szemináriumon mélyíthetik el a hallgatók sumer nyelvtudásukat.

Az akkád és a sumer mellett az alapképzés három éve alatt kötelező egy további sémi nyelv, héber vagy arámi, tanulása heti négy órában két féléven át.

5. Milyen nyelveket kell tudnom ahhoz, hogy elkezdjem a szakot?

A szakon tanított ókori nyelvek közül (sumer, akkád) egyik előzetes tudása sem szükséges a szak elkezdéséhez. Mindenki nulláról indul. Előnyt jelent viszont ha a hallgató a modern nyelvek közül legalább egy nyelven, például angolul vagy németül, jól tud olvasni. A szakirodalom legnagyobb része angolul van, de vannak az asszíriológiának olyan témái, melyek szakirodalma elsősorban német, francia vagy olasz nyelven íródott.

6. Mit kezdhetek a szakon megszerzett tudással?

7. Hol tudhatok meg többet az asszíriológia szakról?