Bima
HebraWiki-projekt

Szerző:	Koháry Shai
Korrektor:	Bányai Viktória
Utolsó módosítás:	2017.01.18
Projekt státus:	✓ Ellenőrzött lap
Wikipedia oldal:

 Vissza a témalistához

Bima
A bima (más néven almemor, héberül:בּימה) általában centrálisan elhelyezett, lépcsős emelvény a zsinagógában, amely eredetileg kizárólag a tóraolvasás céljára szolgált. Legfontosabb része az asztal (sulhan), amire a tóraterkercset helyezik. Ros hasana ünnepén itt fújják meg a kosszarvból készült ősi kürtöt, a sófárt. Szefárd zsinagógákban a kántor innen vezeti a liturgia jelentős részét. A bima egyaránt lehet négyszög, nyolcszög vagy kör alakú, és készülhet kő, fa, bronz, márvány és kovácsolt vas felhasználásával.

Tartalomjegyzék

Eredet és történet

Elhelyezkedése a zsinagógában

Eredete és történet

A bima közösségi tóraolvasásra való használata Nehemiás (Nehemiás könyve 8:4) idejétől számítható (i.e. 5. század), vagyis az emelvény már létezett a Második Templom idejében. A Talmud Talmudemlít egy fából készült „emelvényt vagy pulpitust” az alexandriai (Egyiptom) zsinagóga közepén.[1] Régészeti leletekből úgy tudjuk, hogy a késő ókorban egyszerű kialakítású, a zsinagóga padlószintjéhez közeli volt a bima: például a bét alfai zsinagógában (6. század) ez az emelvény mindössze egy lépcsőfok magasságú. Ezzel szemben a középkori Spanyolországban a bima fából készült, és oszlopokkal alátámasztva magasba emelkedett. A közép- és kelet-európai (askenázi) zsinagógákban jellemzően a két fő tartóoszlop között, középen alakították ki a bimát. A 17. században új bimaépítési forma terjedt el ebben a térségben: a tetőszerkezetet támasztó négy középső oszlop jelölte ki a bima négy sarkát. Kelet-Európában előfordul, hogy egy kovácsoltvas „ketrec” veszi körül, ilyen például a krakkói Kazimierz negyedben található Régi Zsinagóga bimája.

1. kép: Varácsos bima a krakkói Régi Zsinagógában.

(https://en.wikipedia.org/wiki/Old_Synagogue,_Kraków#/media/File:Inside_old_synagogue_Krakow.JPG)

Elhelyezkedése a zsinagógában

A bima a zsinagóga közepén vagy elöl, a tóraszekrény tövében helyezkedik el. A bima nyugati falhoz közelebbi elhelyezkedését a szefárdi zsinagógákban Joszéf Karo engedélyezte, véleménye szerint: „Nem szükséges a bimát középre rakni; minden a helytől és időtől függ”.[2] A reform mozgalom, ami Németországból indult a 19. század elején, heves vitákat hozott azoknak a zsinagógáknak kapcsán, amelyek a bimát a tóraszekrény tövéhez helyezték. Ennek az újításnak a legelkötelezettebb ellenzői Moses Schreiber / Szofer[3] (1762–1839) pozsonyi és Ezekiel Landau[4] (1713–1793) prágai rabbik voltak. Az ő tiltakozásuk vezetett száz rabbi nyilatkozatához, amelyben megtiltották a vallásgyakorlást azokban a zsinagógákban, ahol a bima nem középen van.[5] Az ortodox és haszid közösségekben továbbra is középen áll, így például Budapesten a Kazinczy utcai zsinagógában is. A reform és konzervatív zsinagógákban, Magyarországon a neológ zsinagógákban a bima elöl helyezkedik el, mint például Budapesten a Dohány utcai zsinagógában és a szegedi új zsinagógában is.

2. kép: Bima a szegedi új zsinagógában – a szerző saját fotója (2017)

Források

1.)   Michael Berenbaum and FredSkolnik, "Bimah", in: Encyclopedia Judaica, vol. 3. 2^nded (Detroit: Macmillan Reference USA, 2007), pp.701–702.

2.)   Kinga Frojimovics, Géza Komoróczy, Viktória Pusztai, Andrea Strbik, Jewish Budapest. Monuments, Rites, History (Budapest: Central European University press, 1999) pp.118–119, p. 140.

További információ

1. Carol Herselle Krinsky, Synagogues of Europe. Architecture, History, Meaning (New York: Dover Publications, 1985)
2. Narkiss, Bezalel, “The heikhal, bimah and teivah in Sephardi synagogues”, Jewish Art 18 (1992), pp. 30–41.
3. Weissbach, Lee Shai, "The architecture of the bimah in American synagogues: framing the ritual", American Jewish History, Vol. 91, No.1 (The Johns Hopkins University Press, 2003) pp. 29–51

Kapcsolódó szócikkek

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tóra
https://en.wikipedia.org/wiki/Synagogue