A hallgató megismerkedik azokkal a kortárs módszertani és elméleti keretekkel, amelyek különösen relevánsak a hebraisztika, azon belül saját szűkebb és tágabb kutatási területe szempontjából. Megtanulja, hogyan alkalmazza ezeknek a kereteknek a fogalmi rendszerét önálló munkája során, és miként reflektáljon kutatásának módszertani korlátaira. Szélesebb elméleti és módszertani horizontja révén doktori témáját új perspektívában fogja értelmezni. Ugyanakkor megismeri az egyes iskolák közötti szemléletbeli különbségeket, a módszertant érintő tudományos vitákat is, és ezáltal a kortárs szakirodalmat is tágabb kontextusban lesz képes interpretálni. A kurzus többek között a következő területeket fedheti le: kortárs irodalomelméletek, kortárs társadalomelméletek, kortárs valláselméletek és antropológia, kortárs történelemelméletek, nyelvészet és szociolingvisztika.

A Módszerek és elméletek 1 kollokviummal záródó előadás, kötelező és nem ismételhető. Szélesebb áttekintést nyújt a huszadik század második felének és a huszonegyedik század elejének az irányzataiból, különös hangsúlyt fektetve a hallgatók speciális igényeire. A z erre épülő Módszerek és elméletek 2 gyakorlat, kötelezően választható és ismételhető. Ennek keretében lehetőség van valamely vagy néhány irányzat / iskola / elmélet / módszertan behatóbb megismerésére, különös tekintettel annak hebraisztikai vonatkozásaira.

A kurzus honlapja, ahol részletes információk lesznek a félév során: http://birot.web.elte.hu/courses/2019-modszertan/. A félév során feldolgozásra kerülő irodalom: http://birot.web.elte.hu/courses/2019-modszertan/modszertan-irodalom.pdf.

 A jegy a következő tényezőkből áll össze:

• 30%: órai munka, a cikkek elolvasása és azok megvitatásában való aktív részvétel.
• 40%: a félév során beadandó négy kisebb feladat (4×10%).
• 30%: a félév végén egy rövidebb írásbeli módszertani reflexió egy saját kutatásra (pl. OTDK-dolgozat, szakdolgozat) [MA-s kódon], ill. egy alaposabb reflexió a hallgató doktori kutatására, amely a készülő disszertáció módszertani fejezetének is az alapját képezheti [doktori iskolai kódon], a félév során tanultak fényében.

A beadandó kisebb feladatokról: a hallgató a félév során négy alkalommal szabadon kiválaszt egy-egy olvasott cikket, és arról ír

• egy absztraktot, mintha ezzel a cikkel készülne egy konferencián előadni;
• egy bírálatot, mintha egy folyóirat számára bírálná el ezt a cikket;
• egy recenziót, mintha épp most jelent volna meg az olvasott tanulmány, cikk, könyvrészlet;
• egy pályázatot, mintha az olvasmány témájában készítene elő egy kutatási projektet.

Válogatott bibliográfia:

Chryssides, George D., and Ron Geaves, The Study of Religion: An Introduction to Key Ideas and Methods (A&C Black, 2013).

Cohen, Shaye J.D. and Edward L. Greenstein (eds.), The State of Jewish Studies (Detroit: The Jewish Theological Seminary of America, 1990).

Czachesz, István and Risto Uro (eds.), Mind, Morality and Magic: Cognitive Science Approaches in Biblical Studies (Durham: Acumen, 2013).

Frye, Northrop, Kettős tükör: A Biblia és az irodalom (Budapest: Európa Könyvkiadó, 1996).

Goodman, Martin, and Jeremy Cohen (eds.), The Oxford Handbook of Jewish Studies (Oxford University Press, 2002).

Haynes, Stephen R., and Steven L. McKenzie (eds.), To Each its own Meaning: An Introduction to Biblical Criticisms and their Application (Westminster John Knox, 1999).

Jefferson, Ann és David Robey (szerk.), Bevezetés a modern irodalomelméletbe (Osiris, 1999).

Kraus, Hans-Joachim, Geschichte der historisch-kritischen Erforschung des Alten Testaments (Neukirchener Verlag, 1956).

Myhill, John, Language in Jewish Society (Multilingual Matters, 2004).

Rogerson, John William, and Judith M. Lieu (eds.), The Oxford Handbook of Biblical Studies (Oxford University Press, 2006).

Spolsky, Bernard, The Languages of the Jews (Cambridge: Cambridge University Press, 2014).

Stausberg, Michael (ed.), Contemporary Theories of Religion: A Critical Companion (London and New York: Routledge, 2009).

Terras, Melissa, Julianne Nyhan and Edward Vanhoutte (eds.), Defining Digital Humanities: A Reader. (Ashgate, 2013).

Wardhaugh, Ronald, Szociolingvisztika (Budapest: Osiris-Századvég, 1995).

Students are introduced to the contemporary methods and theories that are most relevant for Hebrew studies, and especially, for their particular research field in broad and narrow senses. They learn how to apply these conceptual frameworks in their own work, and how to reflect upon the methodological barriers of their research. They will gain a broader perspective on their PhD topic due to a wider theoretical and methodological horizon. At the same time, by getting familiar with divergent disciplinary approaches, and learning about scholarly debates on methodology, they will also be able to interpret contemporary literature in a broader context. Topics covered by the course may include: contemporary literary theories, contemporary social theories, contemporary theories of religion and anthropology, contemporary theories of history, linguistics and sociolinguistics.

Methods and theories 1 is a lecture offering a broader overview of the late twentieth century and early twenty-first century schools, putting special emphasis on the students’ needs. Methods and theories 2 is a seminar with a more in-depth approach to one or a few selected schools, theories, methodologies, including their applications to Hebrew studies.