Philón Az álmokról című értekezése a bibliai Jákób és József álmainak allegorikus magyarázatait tartalmazza. Az egyik ezek közül az égi lajtorjáról szóló látomás, amelyet Jákób Bét Élben (’Isten háza’) lát, mikor testvére, Ézsau elől menekül Mezopotámiába (Gen 28:10-22). Philón meglepően nagy teret szentel az álom előzményeinek, különösen az azt megelőző naplementének (Gen 28:11). Úgy gondolja ugyanis, hogy a Nap általában, de ebben a szakaszban kiváltképpen többrétű szimbolikus jelentéssel bír: jelképezi az érzékeket, az emberi értelmet, az isteni logoszt, valamint Istent magát is. A szemeszter során azt a szakaszt olvassuk (De Somn. I 92-114), amelyben Philón a zálogba vett köpenyről szóló mózesi rendelkezés (Ex 22:25-26) elemzése révén bizonyítja, hogy a Nap Istent jelenti, illetve árnyalja ennek a megfeleltetésnek a jelentését. Értelmezése során Philón szokatlan módon elveti a szakasz szó szerinti jelentését, majd ugyancsak meglepő szenvedéllyel veszi védelmébe annak fontos platóni utalásokat tartalmazó allegorikus értelmezését. Idő függvényében az értekezés más idevágó szakaszait (I 72-91, 115-119) is elolvassuk.

Kinek ajánlott ez a kurzus?

A kurzus olyan hallgatóknak ajánlott, akik már rendelkeznek megfelelő szintű görög nyelvtudással ahhoz, hogy képesek legyenek egy klasszikus nehézségű szöveg önálló feldolgozására.

Hogyan zajlanak az órák?

Az órákon a szöveget fordítjuk és elemezzük, átlagosan alkalmanként két-három fejezetet (1 Loeb oldalt). A fordítás során a cél a minél pontosabb szövegértés, az elemzés pedig a szintaxis, a stílus, a szövegváltozatok és az értelmezési lehetőségek megértésére irányul.

Hogyan kell készülni az órákra?

Az olvasásra a hallgatóknak önállóan kell készülniük az irodalomjegyzékben megadott vagy azokhoz hasonló segédeszközök felhasználásával. Az órákon azokra a nyelvi és tartalmi problémákra koncentrálunk, amelyeket önállóan nem sikerült megoldani.

Hogyan történik az értékelés?

Az értékelés az órai munkát (30%), a félév végi beszámolót (30%) és a beadandó szemináriumi dolgozatot (40%) veszi alapul. Az órai munka rendszeres készülést jelent; a félév végi beszámolón az In Somn. I 92-114 teljes szövegét kell fordítani és elemezni; az 1500 (BA) / 2500 (MA) szó terjedelmű szemináriumi dolgozatban egy az olvasottakkal kapcsolatban felmerülő kérdést kell lényegre törően tárgyalni a szövegből kiindulva és a releváns szakirodalomra támaszkodva. 

Szövegkiadások

Philonis Alexandrini Opera quae supersunt, vol. III, ed. L. Cohn / P. Wendland, Berlin, 1898.

The Works of Philo, vol V, ed. tr. F. H. Colson / G. H. Whitaker, Cambridge (Mass.) / London, 1934 (számos utánnynomás) (Loeb Cassical Library 275).  

Philon d’Alexandrie, De Somniis I-II, ed., tr. P. Savinel, Paris, 1976 (Oeuvres de Philon d’Alexandrie 19).

Szakirodalom

Ben-Dov, J., “The Poor’s Curse: Exodus XXII 20-26 and Curse Literature in the Ancient World”, Vetus Testamentum 56 (2006) 431-451.

Birnbaum, E., The Place of Judaism in Philo’s Thought: Israel, Jews, and Proselytes, Atlanta: Scholars, 1996 (Studia Philonica Monographs 2).

Cazeaux, J., “Philon d’Alexandrie, exégète”, in: W. Haase (ed.), Aufstieg und Niedergang der Römischen Welt II 21.1, Berlin/New York: De Gruyter, 1984, 156-226.

Kamesar, A., The Cambridge Companion to Philo, Cambridge UP, 2009.

Korting, G., Das Vaterunser und die Unheilabwehr. Ein Beitrag zur ἐπιούσιον-Debatte (Mt 6,11/Lk 11,3), Münster: Aschendorff, 2004.

Kraus Reggiani, C. (bev., ford., jz.), Filone di Alessandria: L’uomo e Dio. Il connubio con gli studi preliminari. La fuga e il ritrovamento. Il mutamento dei nomi. I sogni sono mandate da Dio, Milano, 1986.

Lincicum, D., “Philo’s Library”, Studia Philonica Annual 26 (2014) 99-114.

Niehoff, M., “Homeric Scholarship and Bible Exegesis in Ancient Alexandria: Evidence from Philo’s ‘Quarrelsome’ Colleagues”, Classical Quarterly 57, 166-182.

Schenck, K., A Brief Guide to Philo, Westminster John Knox Press, 2005. (magyar ford. Szabó X.)

Seland, T. (ed.), Reading Philo: a Handbook to Philo of Alexandria, Grand Rapids (Mich.): Eerdmans, 2014.