Kinek ajánlott ez a kurzus?

A kurzus olyan hallgatóknak ajánlott, akik rendelkeznek megfelelő szintű bibliai (vagy klasszikus) görög nyelvtudással ahhoz, hogy képesek legyenek a szöveg önálló feldolgozására. Nem előfeltétel ugyanakkor (bár nem is hátrány) korábbi bibliai vagy ógörög szövegolvasások látogatása.

Hogyan zajlanak az órák?

Az órákon a bibliai szöveget olvassuk, fordítjuk és elemezzük, átlagosan egy-egy fejezetet alkalmanként. A fordítás során a cél a minél pontosabb szövegértés, az elemzés pedig mindenek előtt a nyelvtani jelenségek, de ezeken túlmenően a stílus, a szövegváltozatok és az értelmezési lehetőségek megértésére is irányul. A felkészülésről rendszeres szódolgozatok adnak visszajelzést. A görög szöveget esetenként összevetjük annak más görög és héber változataival.

Hogyan kell készülni az órákra?

Az olvasásra a hallgatóknak önállóan kell készülniük az irodalomjegyzékben megadott vagy azokhoz hasonló segédeszközök felhasználásával. Az órákon azokra a nyelvi problémákra koncentrálunk, amelyeket önállóan nem sikerült megoldani. A tapasztalatok szerint az önálló készülésre legalább kétszer annyi időt érdemes szánni, mint magukra az órákra (min. 3 órát). A készülés célja egyfelől a pontos szövegértés és az ezt tükröző fordítás, másrészt a szöveg mélyebb megértése, tágabb összefüggésekbe helyezése. Ennek érdekében a szótározás és a nyelvtanok használata mellett szükséges a kommentárok és más fordítások rendszeres forgatása is. 

Hogyan történik az értékelés?

Az értékelés az órai munkát (60%) és a félév végi beszámolót (40%) veszi alapul, szemináriumi dolgozatot nem kell írni. Az órai munka értékelése a készülést alaposságát veszi alapul jelent: ennek jele az új szavak ismerete (amit tesztekkel ellenőrzünk) és a pontos fordítás. A félév végi beszámolón a Tóbit könyve teljes szövegét (a Rahlfs-kiadásban szereplő rövidebb változatot) kell fordítani és elemezni.

Mire készít fel ez a kurzus?

Aki a kurzust jó színvonalon elvégzi, annak jelentősen gyarapszik a bibliai görög szókincse és nyelvtudása, valamint (további) jártasságot szerez a szövegkritikában, a szövegértelmezésben és a bibliai hermeneutikában.

Szöveg

Septuaginta, ed. A. Rahlfs, R. Hanhart, Stuttgart: Deutsche Bibelgesellschaft, 2006 (vagy Rahlfs korábbi kiadásai) (online: https://www.academic-bible.com/en/online-bibles/septuagint-lxx/read-the-bible-text/bibel/text/lesen/stelle/42/10001/19999/ch/8ef7a831fbea08b8f668daf3e209e8e4/)

Szótárak

Liddell, H. G. – Scott, R., A Greek-English Lexicon, Oxford: Clarendon, 1996 (http://stephanus.tlg.uci.edu/lsj/#eid=1&context=lsj)

Lust, J. et al., Greek-English Lexicon of the Septuagint, Stuttgart: Deutsche Bibelgesellschaft, 2003

Muraoka, T., A Greek-English Lexicon of the Septuagint, Louvain – Walpole (Mass.): Peeters, 2009

Nyelvtanok

Bornemann, E. – Risch, E., Görög nyelvtan, ford. Mayer P., Székesfehérvár: Lexika, 1999 (az ógörög nyelvhez általában)

Conybeare, F. C., Grammar of Septuagint Greek: with selected readings, vocabularies, and updated indexes, [Peabody:] Hendrickson, 1995 (az 1905-ös kiadás utánnyomása) (http://www.ccel.org/ccel/conybeare/greekgrammar/Page_Index.html)

Smyth, H. W., Greek Grammar, Oxford: Benediction, 2010 (az 1916-os kiadás sokadik uatánnynomása) (http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.04.0007%3Asmythp%3D1)

Thackeray, H. St. J., A grammar of the Old Testament in Greek according to the Septuagint, Hildesheim: Olms, 1978 (az 1909-es kiadás utánnyomása)

Kommentárok

Fitzmyer, J. A., Tobit, Berlin – New York: De Gruyter, 2003 (Commentaries on Early Jewish Literature)

Moore, C. A, Tobit: A New Translation with Introduction and Commentary, New York – London – Toronto: Doubleday, 1996 (The Anchor Bible)

Szakirodalom

Xeravits G. és Zsengellér J. (szerk.), Tóbit / Tóbiás könyve. Szöveg-Hagyomány-Teológia, Pápa-Budapest: PRTA-L'Harmattan, 2005.