Az óra célja bevezetni a hallgatókat a sémi összehasonlító nyelvészetbe, valamint, általánosabban, a héber nyelv tágabb (genetikai és areális) kontextusának a tanulmányozásába. Az előadást és gyakorlatjellegű formát ötvöző óra elsősorban a bibliatudomány szempontjából releváns nyelvekre és korszakokra fókuszál. Azonban az elsajátítandó módszerek és gondolkodásmód a judaisztika iránt érdeklődők számára is hasznosnak bizonyulhatnak.

A hallgatók a félév során megismerkednek a sémi nyelvcsalád ágaival és a (bibliai) héber szempontjából jelentőséggel bíró ókori közel-keleti (sémi és nem sémi) nyelvekkel, azok néhány nyelvi jellegzetességével. Feladatok segítségével elsajátítják az összehasonlító-történeti nyelvészet alapjait, hagyományos és újabb módszereit, valamint betekintést kapnak aktuális kutatási kérdésekbe, a nyelvtudományt jellemző módszertani sokszínűségbe is. Az írásrendszerek áttekintésével zárjuk a tanegységet.

A félév végére a nyelvészet iránt érdeklődő diákok jó alapokat szereznek a további, érdeklődésük szerinti szakosodáshoz. A történeti, filológiai, irodalmi beállítottságú hallgatók pedig a szövegértelmezéshez kapnak hasznos nyelvészeti segédeszközöket.

Az óra honlapja, amely a félév során folyamatosan bővülni fog: http://birot.web.elte.hu/courses/2016-semi/. 

A jegyszerzés feltételei: órai munka (10%), házi feladatok (50%), valamint félévvégi zárthelyi vizsga (40%).

A félév során feladott tizenkét házi feladat közül a hallgatónak tíz házi feladatot kell beadnia. Ha többet ad be, a legjobb tíz megoldás számít (10×5%). Az órai munka egyrészt a feladott olvasmányok és házi feladatok megbeszélését, másrészt az előadások kritikus követését jelenti. A jeles érdemjegyet megcélzó hallgatóktól elvárható, hogy a félév során rendszeresen vitába szálljanak az oktatóval. A félévvégi írásbeli zárthelyi vizsga „korlátozott nyitott könyv”-jellegű lesz: a Bennett-könyv és a Dobos-könyv használható, de más – így a Kaltner-McKenzie-könyv, más irodalom és saját jegyzetek – nem.

Előzetes tematika:

1. Bevezetés: a héber helye az afroázsiai és a sémi nyelvek között.
2. Nyelvészeti alapok. A fonológia alapjai.
3. Összehasonlító nyelvészet (komparativisztika).
4. Izoglosszák. A nyelvtörténeti rekonstrukció.
5. Sémi fonológia (összehasonlítás, rekonstrukció). A morfológia alapjai.
6. Családfamodell és hullámmodell. Névszói morfológia.
7. Északnyugati sémi nyelvek a vaskorban. Dialektuskontinuum.
8. Északnyugati sémi nyelvek az i.e. 2. évezredben. Igei morfológia.
9. A „legvalószínűbb történet”. Hetzron. Az arab besorolása. Tört többes szám.
10. Szintaxis.
11. A szókincs/lexikon és a nyelv társadalmi-kulturális beágyazottsága.
12. Írástörténet.

A pontos tematika az óra honlapján: http://birot.web.elte.hu/courses/2016-semi/.

Kötelező szakirodalom (tankönyv gyanánt):

Bennett, Patrick R. / Daniels, Peter T. Comparative Semitic Linguistics. A Manual (Winona Lake, Indiana: Eisenbrauns, 1998) [23.1.Ben.1.]

Dévényi Kinga és Iványi Tamás, “Kiszáradt a toll…” Az arab írás története (Budapest: Kőrösi Csoma Társaság, 1987), pp. 3-17. [23.3.Dev.1.]

Dobos Károly Dániel. Sém fiai: A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Budapest: Pázmány Egyetem eKiadó, és Szent István Társulat, 2013). [23.1.Dob.1.]

Kálmán László és Trón Viktor, Bevezetés a nyelvtudományba, 2. bővített kiadás (Budapest: Tinta Kiadó, 2007), http://budling.hu/~kalman/course/bevezetes/kalmanTron.pdf.

Kaltner, John and McKenzie, Steven (eds.), Beyond Babel: A Handbook for Biblical Hebrew and Related Languages. (SBL Resources for Biblical Study, 42; Atlanta: Society of Biblical Literature, 2002)[23.1.Kal.1.]

Rubin, Aaron. A Brief Introduction to the Semitic Languages (Gorgias Press, 2010).

Ajánlott szakirodalom:

Bevezetés az általános nyelvészeti háttérbe:

Bynon, Theodora, Történeti nyelvészet (Osiris Kiadó, Budapest, 1997).

Kenesei István (szerk.), A nyelv és a nyelvek (sok kiadás) (különösen a III. rész).

Wardhaugh, Ronald, Szociolingvisztika (Osiris-Századvég, Budapest, 1995).

Általános bevezetések a sémi nyelvészet területére:

Bergsträsser, Gotthelf / Daniels, Peter T. (Transl.), Introduction to the Semitic Languages: Text Specimens and Grammatical Sketches (Winona Lake, Indiana: Eisenbrauns, 1983). [23.1.Ber.1.]

Lieberman, Stephen J, Trends in Linguistics. Linguistic Change and Reconstruction Methodology. The regularity of sound change: A Semitistic perspective (Afro-Asiatic Languages, 6;Berlin – New York: Walter de Gruyter, 1990). [K-Lie.4.]

Lipinski, Edward, Semitic Languages. Outline of a Comparative Grammar (Orientalia Lovanensia Analecta, 80;Leuven – Paris – Sterling, Virginia: Uitgeverij Peeters – Departement Oosterse Studies, 2001; 2. kiadás). [23.1.Lip.1.]

Naveh, Joseph, Early History of the Alphabet (Jerusalem: Magnes, 1987) [44.1.Nav.1.]

O’Leary, De Lacy, Comparative Grammar of the Semitic Languages (Trübner’s Oriental Series; London: Routledge, 2000; reprint, eredeti: 1923, Kegan Paul, Trench, Trübner and Co.). [23.1.Ole.1.]

A félév során néhány további ajánlott, valamint valamely házi feladathoz kötelező irodalom (például egy-egy rövidebb szakcikk) is megjelenhet a kurzus honlapján.

Megjegyzés: Mivel az órai munka a tanulási folyamat szerves része (és ennek megfelelően a jegyszerzésbe is beleszámít), ezért a tanegység felvétele azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik az órákon rendszeresen meg tudnak jelenni.

An introduction to Semitic linguistics, covering (1) basic notions of general linguistics (in phonology, morphology, syntax, semantics and the lexicon), and (2) of the historical-comparative method (reconstructions, family tree model, wave model, phylogenetic trees – as applied to the Semitic languages), as well as (3) an overview of the Semitic (and ancient non-Semitic) languages that are most important from the perspective of (Biblical) Hebrew. The course concludes with an overview of the writing systems.