Az Írás arcai: fejezetek a Biblia kultúrtörténetéből

előadássorozat

A Biblia nem csak a zsidó és a keresztény hagyománynak, de az egész nyugati civilizációnak alapdokumentuma, sőt hatása túlmutat a zsidó-keresztény kultúrkörön is. Így ma sem csak a bibliai vallások hivatalos letéteményesei, és nem is csak bibliatudósok és vallástörténészek tanulmányozzák a Bibliát és tartják életben a bibliai tradíciót, hanem más tudományok és művészeti ágak képviselői is. A kurzus célja, hogy a Biblia kultúrtörténetének ezt a sokféleségét egy előadássorozat keretein belül egyesítse, bemutatva, milyen utakon és módokon hatotta és hatja át civilizációnkat a Biblia. A sorozat előadói, a Biblia hagyományozásához kapcsolódó területek szakértői, példákon és elemzéseken keresztül adnak betekintést a bibliai kultúrtörténet egyes fejezeteibe.

A kurzus nyitott minden érdeklődő számára. Az előadások részben angol nyelvűek.

Jegyszerzés:

(a) félév végi írásos teszt az összes előadás anyagából; vagy

(b) elemző dolgozat az előadások egyikének témájából, az előadóval egyeztetett feltételekkel

Tematika:

1. Kis bibliai politológia: nép, harc, politikai létformák

Turán Tamás (MTA-ELTE)

2014. február 18.

A középkor és az újkor történelmi szereplői és politikai ideológiái – az anarchizmustol a monarchizmusig, az egalitárius eszméktől a republikánus elvekig - gyakran nyertek inspirációt a héber Biblia gazdag történelmi-politikai példatárából. Az előadás elsősorban a politikai és a vallási közösség viszonyával, a "nép" politikai természetével és szerepével kapcsolatos néhány jellemző bibliai tapasztalatot jár körül.

2. Jób könyve a kései antikvitásban

Lőrik Levente (BTA-ELTE)

2014. február 25.

A Héber Biblia/Ószövetség irodalmi formálódásának lezáródásával kezdetét vette a szövegek értelmezés- és hatástörténetének olykor átláthatlanul összetett folyamata. Ennek során a  könyvcsoportra egyaránt saját Szentírásaként tekintő zsidóság és kereszténység a legkülönfélébb helyzetekben igyekezett önmaga számára jelen idejűvé tenni az ősi szövegeket. Az Írás ilyen értelemben vett utóéletében különleges helyet foglal el a Héber Biblia/Ószövetség egyik legtöbb fejtörést okozó darabjának, Jób könyvének recepciója. Egy átfogó kép felvázolása után az előadás a könyv néhány részletén keresztül azt mutatja be, hogy a késő antikvitás fent említett vallási közösségeiben, illetve közösségei között miként vált hol békés homíliák, hol parázs teológiai viták tárgyává a sokat szenvedett hős alakja, s a műben megszólaló szereplők szavai.

3. Biblia és liturgia

Déri Balázs (ELTE)

2014. március 4.

4. A Biblia és a középkori zsidó filozófia

Visi Tamás (Olomouc, Palacky Egyetem)

2014. március 11.

A középkori zsidó filozófusok egyik legfontosabb feladatuknak tartották, hogy a Biblia értelmét felfedezzék. Úgy gondolták, hogy a Biblia helyes értelmezéséhez nem elégséges a rabbinikus hagyományok által közvetített tudásanyag, hanem a görög és arab filozófiai irodalom tanulmányozása is szükséges. A bibliai történeteket a kor tudományos világképének megfelelően értelmezték újra. Másrészt, bibliai történetek és gondolatok új feladatokat jelöltek ki a filozófusok számára is: például, a teremtéstörténet értelmezése az első pillanat, és általában az idő mibenlétéről szóló spekulációknak adott új lendületet.

5. Biblia a hitvitákban és hitvita a Bibliákban: polémia az itáliai gettók idején és a korabeli olasz bibliafordításokban

Benke Lászó (ELTE)

2014. március 18.

A kereszténység születése óta a zsidósággal folytatott polémia leghangsúlyosabb eleme a két közösség eltérő Biblia-olvasata; így az előadás – a keresztény-zsidó polémia jellemző színtereinek, műfajainak, szereplőinek és Biblián kívüli témáinak áttekintését követően – arra vállalkozik, hogy a hitviták bibliai érvanyagát közelebbről is körüljárja. Milyen érvekhez és hogyan szolgált és szolgál a Biblia „bizonyságul” vagy „előképekkel”? Milyen tekintélyt képviselnek a bibliai hivatkozások zsidók illetve keresztények számára, avagy mennyire beszélnek „közös nyelvet” a Biblia kapcsán? Egyáltalán mennyire kompatibilisek egymással a két közösség bibliaszövegei?

Az előadás külön is ráközelít a 16. század végi, itáliai zsidó közösségekre, amelyekre folytonos nyomásként nehezedett az egyház térítői buzgalma: az egyházi állam és több észak-itáliai város gettóinak lakóit egyebek mellett szombatról szombatra prédikációk hallgatására kötelezték. A hitközségek védekezésének fő színterei az elemi iskola és a házitanítás voltak, ahol ekkoriban kéziratos, héber betűs olasz bibliafordítások voltak használatban a közösségek legsérülékenyebb része, a tanulatlanabbak – gyerekek és nők – épülésére. Az itáliai zsidó közösségek népnyelvi Bibliáit máig nem tárták fel alaposan: csak mintaszövegek jelentek meg belőlük, amelyeket nyelvi elemzésnek vetettek alá. Pedig ezek a belső használatra szánt szövegek a térítői nyomás „ellenszérumaként” is szolgáltak – hogy miként és milyen mértékben, arra az előadás megkísérel rávilágítani.

6. The violent Jesus: Apocalyptic readings of the Bible in the Radical Reformation

Matthias Riedl (CEU)

2014. március 25.

In July 1524 the radical reformer and apocalyptic prophet Thomas Müntzer gave a sermon in front of the princes of Electoral Saxony. Müntzer’s sermon is formally an exposition of the biblical Book of Daniel, especially the so-called “Dream of Nebuchadnezzar” in chapter 2. Müntzer evokes to picture of a final apocalyptic war which will bring the destruction of all imperial and clerical structures and their replacement by the Kingdom of God. This catastrophic transformation of a religiously and politically corrupted old world into a theocratic new world had been part of the apocalyptic imagery all along; but Müntzer describes the transformation in an unprecedented way as revolutionary and violent action, as an act of cooperation between God and man. In this context Müntzer also presents the new image of a violent Christ, who has been always misunderstood as a pacifist but in reality wants his elect to slaughter all the corrupt priests, monks and rulers. The lecture will analyze the peculiar double nature of the text as, on the one hand, a pious treatise on biblical exegesis and mystical experience and, on the other hand, an unconcealed call to mass murder.

7. A racionális bibliakritika kezdetei és a kinyilatkoztatás problémája a kora újkorban

Schmal Dániel (PPKE)

2014. április 1.

A 17. századra az igen magas szinten művelt humanista filológiai módszerek és a korai felvilágosodás szemlélete racionális szövegkritikai elméletté ötvöződött a bibliai elbeszélésekkel kapcsolatban is. Ez az új olvasói attitűd (amely a 17-18. század mély társadalmi változásait is tükrözi) a legkülönbözőbb elméleti álláspontokat tette lehetővé a Biblia történeti, vallási és teológiai értékével kapcsolatban. Az előadás során annak folyamatát szeretném bemutatni két katolikus egzegéta, Richard Simon (1638-1712) és a marranóból hugenottává, majd ismét katolikussá konvertált Isaac La Peyrere (1596-1676) munkássága alapján, ahogyan az új olvasási módszerek a teológiai gondolkodás és a filozófiai reflexió részévé váltak a korban.

8. A vallásos kép státuszának megváltozása a 19. században

Varga Mátyás (Pannonhalma)

2014. április 8.

Az előadás annak a krízisnek az elemzésére vállalkozik, amely a vallásos tematikájú képek recepciójában és társadalmi szerepében végképp nyilvánvalóvá vált a 19. század nyugati kereszténységében. Néhány művészcsoport és irányzat (nazarénusok, preraffaeliták, Beuroni Iskola) bemutatásával azt vizsgáljuk, hogy a vallásilag “elkötelezett” művészek hogyan próbálják megmenteni a spirituális tartalmat, s közben hogyan bonyolódnak kalandba mindenekelőtt a középkorral, de a realizmussal és az etnográfiával (elsősorban orientalizmussal) is. E menekülési útvonalak számbavétele során egyrészt látni fogjuk az akadémiai elvárásokkal szembeni távolságtartás szabadságának pozitív következményeit, ugyanakkor nem kerülhetjük meg azt a kérdést sem, hogy a nyugati keresztény kultusz nem érkezett-e fordulóponthoz a képekhez való viszonyában.

9. A Biblia a zsidó képzőművészetben

Toronyi Zsuzsanna (MZsL)

2014. április 29.

Noha a zsidó vallás nem különösen kedvezett a vizuális kultúra, és különösképpen az emberábrázolás fejlődésének, hiszen a Tízparancsolat második igéje határozottan megtiltja a szobrok és képmások készítését (Exodus 20:4), ezzel együtt a zsidó művészeti ábrázolásokból az ókortól egészen napjainkig nem hiányzik a bibliai epizódok képi megjelenítése. Az előadás számos művészeti illusztrációval fogja szemléltetni, hogyan jelent meg mind a zsinagógadíszítésben,a szertartási tárgyak ornamentikájában mind pedig a szent könyvek illusztrációjában a Biblia mint a képi ábrázolás inspirációs forrása. Az előadás a zsidó művészet modern kori újjáéledésével és a Becálél művészeti iskola bemutatásával ér véget, előre vetítve ezzel a következő előadás témáját. 

10. A Biblia a modern izraeli kultúrában és művészetben

Balázs Gábor (OR-ZsE)

2014. május 6.

A cionizmus viszonya a zsidó hagyományhoz és valláshoz a mozgalom kezdetei óta ambivalens volt: modern, szekuláris, nemzeti mozgalomként a vallási autoritásoktól függetlenül alakította ki értékeit, céljait és eszközeit, amelyek időnként, de nem feltétlenül egybeestek a vallási célokkal. Ugyanakkor a cionizmusnak, mely nemzeti kulturális mozgalom is volt, meg kellett határoznia a viszonyát a zsidó hagyomány forrásaihoz, így a Bibliához is. A világi cionista irányzatok általában elutasították a diaszpóra kultúrájának tekintett rabbinikus hagyományt, és a visszatérést sürgették az „eredeti”, héber kultúrához, amelyet a Szentírással azonosítottak. Az előadás a modern izraeli irodalomból és művészetből vett példákon keresztül mutatja be a cionista irányzatok összetett és ellentmondásoktól nem mentes viszonyát a Bibliához.