Az óra célja:

A szövegelemző szeminárium a bibliai/posztbiblikus görög és bibliatudományi stúdiumok részeként a legfontosabb hellénisztikus zsidó exegéta műveiben kínál elmélyülést. A kurzuson való részvétel legalább középhaladó görögtudást feltételez, emellett nyitott más programok hallgatói előtt is, akik érdeklődnek Philón, az antik zsidóság, a hellénisztikus gondolkodás, a korai kereszténység és a Szentírás-értelmezés iránt. Philón tanulmányozásán keresztül nemcsak a hellénisztikus görög nyelvet ismerjük meg behatóbban, hanem az alexandriai zsidó szentírásértelmezést is működés közben tanulmányozhatjuk: hogyan ötvöződik egymással a bibliai és a görög filozófiai gondolkodás, miképpen közvetít Philón a két hagyomány között, és hol érhetők tetten olyan exegetikai megoldások, amilyenek a korabeli zsidó irodalomban, illetve később a rabbinikus és/vagy a patrisztikus irodalomban jelennek meg ismét.

A mostani félévben Philón De agricultura c. értekezésének második részét olvassuk el (§ 124-181). A mű a Gen 9:20a verséből kiindulva („Noé földművességbe kezdett...”), egymástól látszólag távoli és független bibliai helyek virtuóz egybefűzése révén két témát jár körül: miben áll a valódi földművesség, és hogyan függ össze a kezdet a kifejlettel, mindkét esetben mélyebb (elsősorban az egyén belső működését feltáró) dimenziókat nyitva meg a szó szerinti értelem mögött. A most olvasandó második rész gondolatmenete olyan szentírási témákon keresztül vezet, mint Káin áldozatának elutasítása (Gen 4:1-7), állatok halakhikus tisztasága (kérődző, hasított patájú, Lev 11:1-8) és a hadba vonulás alóli mentesség feltételei (ha valaki házat épített, kertet ültetett, vagy nemrég jegyzett el egy lányt, Deut 20:5-9) – az értelmezés során ezek mind a helyes és a helytelen kezdet problémájával kerülnek összefüggésbe. Mint a mű végén kiderül, Noénak a jó kezdet után nem volt ereje a valódi földművesség legfelső fokára jutnia, ahogy azt a lerészegedéséről szóló történet (Gen 9:21-27) is mutatja.

Az értékelés szempontjai:

- az órai részvétel rendszeressége és aktivitása, a felkészülés alapossága (60%)

- a félév utolsó óráján szóbeli beszámoló az olvasott görög szövegből, a mű egészének gondolatmenetéből és a kapcsolódó szakirodalom szabadon választott részéből (40%)

Szövegkiadás, fordítás:

P. Wendland (ed.), Philonis Alexandrini Opera quae supersunt, vol. II, Berlin: Reimer, 1897, pp. 95-132 (letölthető: https://archive.org/details/philonisalexandr0103philuoft)

Philo, with an English translation of F. H. Colson and G. H. Whitaker, vol. III, Cambridge (Mass.): Harvard UP – London: Heinemann, 1930 (számos utánnyomás) (Loeb Classical Library 247), 170-203. o.

Kommentár:

Philo of Alexandria, On Cultivation, Introduction, Translation and Commentary by A. C. Geljon and D. T. Runia, Brill, 2012 (Philo of Alexandria Commentary Series 4) (http://www.brill.com/philo-alexandria-cultivation; vö. Y. Paz recenzióját: http://bmcr.brynmawr.edu/2013/2013-10-61.html)