Az óra célja:                                                                              

Az óra a már több féléve folytatódó Philón-olvasások következő része, amely ugyanakkor nem kapcsolódik olyan mértékben az előzményekhez, hogy ne volna bárki számára nyitott, aki már haladóbb szinten olvas görögül.

Philón tanulmányozásán keresztül nemcsak a hellénisztikus görög nyelvet ismerjük meg behatóbban, hanem az alexandriai zsidó szentírásértelmezést is működés közben tanulmányozhatjuk: hogyan ötvöződik egymással a bibliai és a görög filozófiai gondolkodás, miképpen közvetít Philón a két hagyomány között, és hol érhetők tetten olyan exegetikai megoldások, amilyenek a korabeli zsidó irodalomban, illetve később a rabbinikus és/vagy a patrisztikus irodalomban jelennek meg ismét.

A mostani félévben Philón kommentár-sorozata, A Törvények allegorikus magyarázata második értekezésének olvasását fejezzük be (§§ 64-108), amely a Genezis-beli „második teremtéstörténet“, ezen belül is az asszony teremtése és a bűnbeesés elbeszélését (2:18-3:1) értelmezi.

Az értékelés szempontjai:

- órai munka (az óralátogtás rendszeressége, az otthoni felkészülés alapossága, az órákon való aktív együttgondolkodás) (70%)

- félév végi szóbeli beszámoló az olvasott szövegből (30%)

Szövegkiadások, fordítások:

L. Cohn (ed.), Philo, with an English transl. of F. H. Colson, I. kötet, Cambridge (Mass.): Harvard UP – London: Heinemann, 1931 (számos utánnyomás) (Loeb Classical Library 226), 264-293. o.

- francia fordítással: Œuvres, II: Legum allegoriae 1-3, introd., trad. & notes par C. Mondésert; trad. sous la dir. de R. Arnaldez, C. Mondésert & J. Pouilloux, Paris: Cerf, 1962, 138-163. o.

Philónhoz általában:

P. Borgen, Philo of Alexandria, an exegete for his time, Leiden/New York: Brill, 1997

E. R. Goodenough, An Introduction to Philo Judaeus, Oxford, 1979 (repr.)

M. Hadas-Lebel, Philon d'Alexandrie: un penseur en diaspora, Paris: Fayard, 2003

A. Kamesar, ed., The Cambridge Companion to Philo, Cambridge University Press, 2009

K. Schenck, Bevezetés Philón életéhez és írásaihoz, ford. Szabó X., Budapest: L’Harmattan, 2010 (A brief guide to Philo, Louisville (Ky.): Westminster John Knox Press, 2005)

Az olvasott műhöz:

M. Alesso, “No es bueno que el hombre esté solo”, Circe 8 (2003) 17-30

M. Alesso, “La alegoría de la serpiente en Filón de Alejandría: « Legum allegoriae » II, §§ 71-105”, Nova Tellus 22 (2004) 97-119

G. Büsing, “Adam und die Tiere: Beobachtungen zum Verständnis der erzählten Namengebung in Gen 2, 19 f.”, in: Bibel und Midrasch: zur Bedeutung der rabbinischen Exegese für die Bibelwissenschaft, hrsg. von G. Bodendorfer und M. Millard, Tübingen: Mohr, 1998, pp. 191-208

F. Calabi, “Il serpente e il cavaliere: piacere e « sophrosyne » in Filone di Alessandria”, Annali di scienze religiose 8 (2003) 199-215

R. Goulet, “Allégorisme et anti-allégorisme chez Philon d’Alexandrie”, in: Allégorie des poètes, allégorie des philosophes: études sur la poétique et l'herméneutique de l'allégorie de l'Antiquité à la Réforme, éd. G. Dahan et R. Goulet, Paris: Vrin, 2005, 59-87

Carlos Lévy, “Philon d’Alexandrie et les passions”, in: Réceptions antiques: lecture, transmission, appropriation intellectuelle, textes éd. par L. Ciccolini, Ch. Guérin, S. Itic et al., Paris: Rue d'Ulm, 2006, 27-41

S. Mancini Lombardi, “L’antica versione armena del « Legum Allegoriae » di Filone Alessandrino: riflessioni sulle modalità di traduzione”, in: Del tradurre: da Occidente verso Oriente come incontro di lingue e culture, Milano: ISU Università Cattolica, 2005, 175-187

A. M. Mazzanti, “La creazione dell'uomo in Filone di Alessandria”, Studi e materiali di storia delle religioni 9 (1987) 165-183.

A. M. Mazzanti, “L'Egitto e il deserto: la dispersione e l’aggressione all’anima: note a Legum allegoriae II, 84-87”, Adamantius 14 (2008) 31-38

R. Radice, Allegoria e paradigmi etici in Filone di Alessandria: commentario al « Legum allegoriae », pref. di C. Kraus Reggiani, Milano: Vita e Pensiero, 2000

J. R. Royse, “The text of Philo's « Legum allegoriae »”, Studia Philonica 12 (2000) 1-28

D. T. Runia, “Etymology as an allegorical technique in Philo of Alexandria”, Studia Philonica 16 (2004), 101-121