Oktató: Buzási Gábor
_ _
Oktató 2 (ha van):
_ _
Oktató 3 (ha van):
_ _
Tanegység ált. címe: Irodalom és tudománytörténet: Bibliatudomány 1.
_ _
Kurzus címe: Hellenisztikus kori zsidó irodalom
_ _
Kurzus címe angolul:
_ _
Szemeszter: 2009/10 II. (tavaszi) félév
_ _
Szak: Hebraisztika
_ _
Óra időpontja:
_ _
Óra helyszíne:
_ _
Kurzuskód: BMA-HEBD-301
_ _
További kurzuskód:
_ _
További kurzuskód:
_ _
További kódok (ha van):
_ _
Kurzus leírása:  

Az előadás célja: 

Az óra célja, hogy a hallgatók források - lehetőleg közös - elemzésén keresztül képet alkossanak a bibliai kánonon kívüli, de bibliai vonatkozású ókori irodalomról, amelyet a korai zsidóság irodalmának vagy hellénisztikus kori zsidó irodalomnak nevezünk. Számos szöveg sorolható ebbe a szerteágazó műfajú és különféle nyelvek közvetítésével fennmaradt szövegcsoportba, amelyeket - a hallgatók nyelvi kompetenciájától függően - eredeti nyelven vagy fordításban olvasunk.

A jegyszerzés feltételei:

Aktív órai részvétel (30%), félév végi kollokvium (70%).

Témakörök és kötelező irodalom:

1. Bevezetés: Történeti és műfaji keretek

a.       A korszak elnevezései, meghatározásai

b.       A zsidóság története Nagy Sándor hódításaitól a Bar Kochba-felkelésig: korszakok, főbb események, jellemző vonások

c.        Vallási irányzatok, társadalmi csoportok, politikai pártok

d.       A művek (források) csoportosításai

I. Gafni, „The Historical Background", pp. 1-31 in Stone 1984[1]    

J. H. Charlesworth, "Introduction to the general reader", in Charlesworth[2] I (1983) ill. II (1985), xxi-xxxiv (mindkét kötetben benne van).

2. A Septuaginta és az Ariszteasz-levél

a.       A Septuaginta eredete

b.       A Septuaginta mint fordítás és a többi görög fordítások; ezek szövegkritikai jelentősége

c.        A Septuaginta kánonja; a deuterokanonikus (apokrif) könyvek műfaji csoportosításai

d.       Az Ariszteasz-levél

A deuterokanonikus művek:

Deuterokanonikus bibliai könyvek. A Septuaginta alapján, szerk. Magyar Bibliatársulat Szöveggondozó Bizottsága, Budapest: Kálvin Kiadó, 1998; vagy (angolul): The Cambridge Annotated Study Apocrypha, szerk. Howard Clark Kee, Cambridge UP, 1994; vagy (németül) a JSHRZ[3] megfelelő kötetei (I/1, I/6, II/6)

Ariszteasz levele:

„Letter of Aristeas", ford. R. J. H. Shutt, pp. 12-34 in Charlesworth II, vagy: "Aristeasbrief", ford. N. Meisner, in JSHRZ II/1, pp. 45-85, vagy: Lettre d'Aristée à Philocrate. Introduction, texte critique, traduction et notes, index complet des mots grecs par A. Pelletier, s. j., Paris: Cerf, 1962 (Sources Chrétiennes 89)                                                                

Harry M. Orlinsky, „The Septuagint and its Hebrew text", ch. 15 (pp. 534-562) in Davies-Finkelstein (szerk.), The Cambridge History of Judaism, Volume Two: The Hellenistic Age, Cambridge: Cambridge University Press, 1989

3. Qumrán

                A damaszkuszi irat (CD)

                A közösség szabályzata (1 QS)

                A gyülekezet szabályzata (1 Q28a)

                Háborús szabályzat (1 QM)

                Interpretációk Habakkuk könyvéhez (1 QpHab)

A művek az alábbi fordításokban elérhetők:

Komoróczy Géza, Kiáltó szó a pusztában. A holt-tengeri tekercsek, Budapest: Osiris, 1998; Fröhlich Ida, A qumráni szövegek magyarul, Piliscsaba-Budapest: PPKE-Szent István Társulat, 22000; F. García Martinez, The Dead Sea Scrolls: The Qumran Texts in English, Leiden: Brill, 1994; Geza Vermes, The Dead Sea Scrolls in English. Revised and extended fourth edition, Penguin, 41995

Vermes Géza, A qumráni közösség és a holt-tengeri tekercsek története, ford. Hajnal Piroska, Budapest: Osiris, 1998

4. Josephus és a zsidó történetírás

a.       Élete és művei

b.       Történetírói szemlélete

c.        Jelentősége, hatása

d.       Az Apión ellen részletes ismertetése

Apión ellen, avagy a zsidó nép ősi voltáról, ford. Hahn István, Budapest: Helikon, 1984

H. W. Attridge, „Josephus and his works", Stone 1984, 185-232.

5. Philón

a.       Művei, csoportosításuk, témájuk

b.       Philón mint zsidó exegéta

c.        Philón viszonya a görög filozófiához

d.       Jelentősége, hatása

e.        A Mózes élete részletes ismertetése

Mózes élete, ford. Bollók János, Budapest: Atlantisz, 1994

Erwin R. Goodenough, An Introduction to Philo Judaeus, Oxford: Blackwell, 21962

6. Bibliai (alapú) - apokrif és pszeudepigráf - (tan)történetek     

a.       A műfaj sajátosságai

b.       Mely művek sorolhatók ide?

c.        A kötelezően olvasandó művek részletes elemzése (tartalmuk, felépítésük, keletkezésük, jelentőségük)

Ábrahám testamentuma:

„Testament of Abraham", ford. E. P. Sanders, in Charlesworth I, pp. 882-895 (A változat), 896-911 (B változat); vagy „Testament Abrahams", ford. E. Janssen, JSHRZ III/2 (1980), pp. 205-254 (minkét verzió)

József és Aszenet:

ford. Bolyki János, Kolozsvár: Koinónia, 2005; vagy „Joseph and Aseneth", ford. C. Burchard, in Charlesworth II, pp. 202-247; vagy „Joseph und Aseneth", ford. C. Burchard, JSHRZ II/4 (1983), pp. 631-720

George W. E. Nickelsburg, „Stories of Biblical and Early Post-Biblical Times", pp. 33-87 in Stone 1984 (a nem kötelezően olvasandó művekről is!)

7. Újraírt bibliák

a.       A műfaj sajátosságai

b.       Mely művek sorolhatók ide?

c.        A Jubileumok könyve részletes elemzése

Jubileumok könyve

ford. O. S. Wintermute, in Charlesworth II, pp. 52-142; vagy ford. Klaus Berger, JSHRZ II/3

James C. VanderKam, The Book of Jubilees, Sheffield Academic Press, 2001 (Guides to Apocrypha and Pseudepigrapha)

George W. E. Nickelsburg, „The Bible Rewritten and Expanded", pp. 89-156 in Stone 1984

8. Apokaliptikus irodalom

a.                   Az apokaliptika ismérvei

b.                  Apokaliptika és prófécia a Héber Bibliában

c.                   Az ide sorolható művekről

d.                  Hénok könyve részletes elemzése

Hénok könyve

ford. Dobos Károly (kéziratban); vagy angol ford. E. Isaac: „1 (Ethiopic Apocalypse of) Enoch", in Charlesworth I, pp. 13-89; vagy német ford. S. Uhlig, JSHRZ V/6

E. Isaac bevezetője, in Charlesworth I, pp. 5-12

M. E. Stone, „Apocalyptic Literature", pp. 383-441 in Stone 1984

9. Testamentum-irodalom         

a.       Mi alapján nevezünk valamit testamentumnak?

b.       Testamentumok a Héber Bibliában

c.        Mely művek sorolhatók ide és mi jellemzi őket?

d.       A kötelezően olvasandó művek elemzése

A tizenkét pátriárka testamentuma:

ford. H. C. Kee, „Testaments of the Twelve Patriarchs", pp. 782-828 in Charlesworth I 1985; vagy ford. J. Becker, JSHRZ III/1

Jób testamentuma: ford. R. P. Spittler, „Testament of Job", pp. 839-868 in Charlesworth I 1985; vagy ford. B. Schaller, JSHRZ III/3

J. J. Collins, „Testaments", pp. 325-355 in Stone 1984


 


[1] = M. E. Stone (szerk.), Jewish Writings of the Second Temple Period: Apocrypha, Pseudepigrapha, Qumran Sectarian Writings, Philo, Josephus, Assen - Philadelphia: Van Gorcum - Fortress Press, 1984

[2] = J. H. Charlesworth, The Old Testament Pseudepigrapha, New York etc.: Doubleday, I (1983), II (1985).

[3] = Jüdische Schriften aus hellenistisch-römischer Zeit, Gütersloh, 1973-.

Kurzus leírása angolul:  
* *
_ _
Kreditpont? 3
_ _